9 modern építészeti csoda a nagyvilágban

Kategória:
Utazás, Élmények, beszámolók

Cikk írója:
Kállai Zoltán


9 modern építészeti csoda a nagyvilágban


9 gyönyörű épületet mutatok, amelyek népszerű nevezetességek.

 

1. 30 St Mary Axe, London, Anglia

30 St Mary Axe London egyik népszerű nevezetessége. Az épületet Norman Foster és Ken Shuttleworth építészek tervezték, együttműködve az Arup tervezőirodával. Ez egy 41 emeletes épület, meglepő felépítéssel. Az épületet jellegzetes görbe alakja miatt „Az Uborkának” is nevezik. Az épület egyben az első környezetbarát felhőkarcoló Londonban. A világító üvegezett szerkezet természetes szellőztetést biztosít, a szintek közötti rések dupla falú szigetelőréteget képeznek, amely szigeteli az irodaterületeket. Ezek a dupla üvegezésű ablakok az energiafelhasználást is 50 százalékkal csökkentik, ezért is tartják környezetbarátnak. Így nyáron a meleg levegő távozni tud a járatokon keresztül a napfénytől védett területekről, míg télen napenergia melegíti a beltereket.

 

 

 

A csodálatos nevezetességet még 2001. és 2004. között építette meg a Skanska vállalat. A Swiss Re néven ismert zürichi biztosító cég rendelte meg, ezért Swiss Re néven ismerte meg mindenki a helyet. Az épületet 2004 áprilisában adták át hivatalosan, de a Swiss Re cég tulajdonában csak 2007-ig volt, mivel a cég túladott rajta, 600 millió fontért eladta az épületet. Ezért a nevét is megváltoztatták, de nem voltak elég kreatívak, mert arról az utcáról nevezték el az épületet, ahol található. Így lett a neve 30 St Mary Axe. Az ikonikus épület hosszúkás és kissé ívelt formájú. Az épületben 744 üvegtábla található és a tetején van egy üvegkupola is. Az ablakokon sötét és világos színek váltakozó mintája látható, ami lenyűgöző megjelenést kölcsönöz az épületnek. Az épület összesen 76 400 négyzetméternyi irodaterületet kínál. Legfelső emeletén egy olyan bár is található, ahonnan 360 fokos kilátás nyílik London városára.

 

2. Petronas-ikertorony, Kuala Lumpur, Malajzia

A 452 méter magas Petronas-ikertorony Kuala Lumpur városában található. Egészen 2004-ig a világ legmagasabb ikertornyaiként kerültek be a köztudatba, de akkor a Tajpej 101 megelőzte őket. Az ikonikus Petronas-tornyok Malajzia kultúrájának és gazdasági növekedésének szimbólumai. 1998-ban építették őket, és 1999 augusztusában adták át hivatalosan.

 

 

 

A Petronas-tornyokat Cesar Pelli argentin-amerikai építész tervezte. A tervezésnél 33 000 rozsdamentes acél és 55 000 üveg panelt használtak fel. Mindkét toronyban 88 emelet található. Az ikertornyok speciális paneljei fényszűrő és zajcsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek. A tornyok üveghomlokzata iszlám művészeti motívumokra emlékeztet. A 41. és 42. emeleten 58,4 m hosszú, 750 tonnás kétszintes acélhíd is található, amely a legmagasabb kétszintes híd a világon, ez köti össze a két tornyot. A Petronas-ikertornyok belsejében fából készült szobrok és szövetmintázatok láthatók. Az ikertornyok összterülete 4 252 000 négyzetméter, a 41. szint feletti teret bérlők foglalják el.

 

3. Zsófia királynő Művészetek Palotája, Valencia, Spanyolország

A Zsófia királynőről elnevezett Queen Sofia Palace of the Arts egy csodálatos Operaház és Kulturális Központ Valenciában, Spanyolországban. Spanyolul Palau de les Arts Reina Sofia néven ismert. Ezt a modern építészeti csodát a világszerte népszerű spanyol építész, Santiago Calatrava tervezte. Az építkezés 1995-ben kezdődött, és 10 hosszú évig tartott. Ma Valencia városának népszerű nevezetessége és a világ egyik legszebb operaháza.

 

 

 

A 75 méteres magas Zsófia Királynő Művészetek Palotája a világ legmagasabb operaháza. Ez egy 17 emeletes épület, 3 emelet a föld alatt épült meg és 14 a föld felett található. A lehajló tollszerű mozaiktető a valenciai opera legimpozánsabb része, és laminált acélból készült. A fehér beton és a finom mozaik munkák mindenkori fényességet kölcsönöznek az épület külső felületének. Három különálló szekció található az épület belsejében, amelyek operák, zenei előadások és konferenciák számára készültek.

 

4. CCTV központ, Peking, Kína

A CCTC központja egy 44 emeletes, 34 méter magas felhőkarcoló Kínában, Peking városában. Az épület szokatlan formájáról ismert, és kétségtelenül a nagy építészeti csodák egyike. Ezt az ikonikus épületet két ferde torony alkotja, amelyek felül és alul egymásra merőlegesen egyesülve zárt hurkot alkotnak. A mérnökök ezt a szerkezetet „háromdimenziós forgattyús hurokként” írták le.

 

 

 

A CCTV főhadiszállását Rem Koolhaas és Ole Scheeren neves építészek építették, 2004. és 2012. között. 2013-ban a CCTC központját „A világ legjobb magas épületének” minősítette. A központ ferde tornyai 234 méter, illetve 194 méter magasak. Az egyesülési ponton ez a két ferde torony egy 15 emeletes konzolt alkot. A CCTV központ rendkívül szokatlan szerkezete szeizmikus (földrengési) zónában épült, ezt az építkezésnél figyelembevették, úgy építették meg, hogy a földrengések okozta problémáknak ellenálljon.

 

5. Guggenheim Múzeum, Bilbao, Spanyolország

A spanyolországi Bilbao városában található Guggenheim Múzeum egy úttörő modern építészeti csoda. A múzeum hivatalosan 1997 októberében nyílt meg. Tervezője a híres amerikai-kanadai építész, Frank Gehry. A múzeum egy sor egymáshoz kapcsolódó épületet tartalmaz, és titán íveiről és szépen, gondosan megtervezett üvegeiről ismert.

 

 

 

A Guggenheim Múzeum véletlenszerű görbéi titánból készültek, és ez a múzeum legszebb látványossága. Az épületen lévő hajlított élek véletlenszerűen lettek megtervezve és megjelenítve, és a véletlenszerű élek a fény mozgását követik. Ezek a görbék tükrözik a fényt, és így lenyűgöző megjelenést kölcsönöznek a múzeumnak. A 24 000 négyzetméterből a múzeum 11 000 négyzetméterét kiállítótérnek szentelték. A kiállítótérben összesen 19 galéria található, és ebből 10 galéria szabálytalan alakú, kilenc pedig látványos kőmintával rendelkezik.

 

6. Pekingi Nemzeti Stadion, Kína

Beijing National Stadium, vagy magyarul a Pekingi Nemzeti Stadion a világ egyik legnagyobb és leglenyűgözőbb acél építménye, mintegy 28 km acélból készült. Megjelenése miatt „madárfészek-stadionnak” is nevezik. Ezt a 33 millió dolláros stadiont 2003. és 2008. között építették, a pekingi olimpiai játékok alkalmából. 2008. június 28-án nyitották meg.

 

 

 

A stadion körkörös mintája a kínai stílusú kerámia ihletésére épült. Az aréna betonfalát kívülről ágas-bogas, hálószerűen kialakított acélszerkezet veszi körbe, amely a levegő keresztirányú mozgását biztosítja. A Pekingi Nemzeti Stadion kör alakú formája a mennyországot képviseli. A csavarodó acélprofilok a Pekingi Nemzeti Stadion leglenyűgözőbb látványosságai, a „madárfészek-stadion” becenév is ezekből született. A Pekingi Nemzeti Stadion teljes alapterülete 254 600 négyzetméter, férőhelye pedig 91 000. Az építmény 330 méter hosszú, 220 méter széles, a magassága 69,2 méter. A használható terület nagysága 204 000 négyzetméter. Az építmény acélszerkezetének hossza nagyjából 28 km, súlya 45 000 tonna. A környezeti feltételek szabályozására a stadion mozgatható tetővel is rendelkezik.

 

7. Nemzeti Előadóművészeti Központ, vagy Nemzeti Nagyszínház Peking, Kína

Nemzeti Előadóművészeti Központ (The National Center for Performing Arts), amit Nemzeti Nagyszínháznak (National Grand Theatre) is szoktak nevezni egy csodálatos művészeti központ Pekingben. Ezt a titániumból és üvegből készült csodálatos elliptikus szerkezetet „Óriástojásnak” is nevezik. Az épületben operaház, koncertterem és színház található 118 900 négyzetméteren.

 

 

 

A Nemzeti Nagyszínházat Paul Andrew francia építész tervezte. Ennek a művészeti központnak az építését 2001-ben kezdték el, és 2007-ben fejezték be. Körülbelül 18 000 titánlemezt és 1000 ultrafehér üveglapot használtak fel a lenyűgöző, ovális formájú szerkezet megépítéséhez. A lenyűgöző épület 212 méter hosszú, 144 méter széles és 46 méter magas. A Nemzeti Nagyszínház víz alatti bejáratokkal és átjárókkal rendelkezik, illetve a színházban mélygarázs is található. A nagyszínházat egy kristályszerű mesterséges tó veszi körül, ami csodálatos megjelenést kölcsönöz a színház külsejének.

 

8. Sydney-i Operaház, Ausztrália

A Sydneyi Operaház a világ egyik legelvitathatatlanabb építészeti csodája, ami egyben Ausztrália legismertebb épülete is. Az Operaház világszerte népszerű elképesztő dizájnja, különösen jellegzetes, vitorla alakú tetői miatt. Remek építészeti formáját és szerkezeti kialakítását figyelembe véve az UNESCO 2007-ben a világörökség részévé nyilvánította a Sydney-i Operaházat.

 

 

 

A Sydney-i Operaház építése 1957-ben kezdődött, és 16 hosszú évbe telt, mire elkészült. Jorn Utzon dán építész tervezte, aki speciális betonpaneleket használt az Operaház tetejének kialakításához, melyeket előre gyártott betonbordák támasztottak alá. A tetőszerkezet így 2194 darab előre gyártott betonlemezből készült el, amelyek súlya egyenként a 15 tonnát is elérte. Így érte el a tervező, hogy a vitorlatető szerkezetét vonzóbbá és látványosabbá tegye a sydney-i kikötőben. A terv ihletője ugyanis a Sydney hatalmas jachtkikötőjénél látható vitorlák voltak. Több mint három évbe telt a Sydney-i Operaház tervezésében a speciális betonpanelek megépítése. Az Operaház belső terében különböző színek, köztük krém, piros és sárga látható. Maga az épület öt fő részből áll – egy 2679 férőhelyes koncertterem, egy 1547 férőhelyes operaház, egy 544 férőhelyes drámaszínház, egy 398 férőhelyes játszóház és egy stúdió. Minden terem lélegzetelállító dizájnnal és nagyszerű akusztikával rendelkezik. Ma a Sydney-i Operaház a legnépszerűbb több helyszínes, előadóművészeti központ. Mindegyik opera több mint 1500 előadásnak ad otthont, és 2 millió látogatót vonz a világ minden részéről.

 

9. Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) Dubaj, Egyesült Arab Emírségek

Burdzs Kalifa (Bhurj Khalifa) Dubai leglátványosabb építészeti csodája. A 828 méter magas Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete, az egyik páratlan mérnöki bravúr és Dubai legikonikusabb úti célja. A Burdzs Kalifa több mint 200 szintes, és ebből 160 lakható.

 

 

 

Az Adrian Smith tervezte Burdzs Kalifa 2004. és 2010. között épült, és az épület hivatalosan 2010. január 4-én nyílt meg. A mérnökök egy „Y” alakú tervet használtak az épület tervezésénél. A fő tartószerkezet, 192 db 50 méter mélyre ásott pillér 45 ezer köbméter vasbetonból áll. A teljes épülethez hozzávetőlegesen 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használnak fel, 22 millió munkaóra alatt. A lenyűgöző dizájnt a pókliliom (Hymenocallis) háromlevelű absztrakt verziója és az iszlám építészetben leírt különböző mintarendszerek inspirálták. A három sziromszerű elem egy központi mag köré került, és a szerkezet központi magja három különálló szárnyból áll. Ezeknek a szárnyaknak a visszalépései minden szinten nagyon stabil konfigurációt adnak az épületnek. Lentről haladva minden szirom spirálszerűen kisebbedik a torony tetejéig, így csökkentve ezzel a torony átmérőjét, melynek legmagasabb pontja 1,2 méteres kilengéssel bír. A Burdzs Kalifa lakóegységeket, irodákat és üzlethelyiségeket kínál. Környezetbarát kondenzációs rendszer is rendelkezésre áll. Ez a rendszer évente több mint 15 millió gallon vizet biztosít.

 

                  

Forrás:

100topjournal.xyz

A cikket írta: Léner Szilvia Mária

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

ApróVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »