Nagyhegyesi kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, amely 1961-ben keletkezett a

gázkitörésnek a helyén, a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett.

Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, kis vízfelület védett, hűvös, párás

mikroklímája jelentősen eltér a környező, szántóföldek klímájától.

Van egy falu a "Hortobágy mellyékén". A tájat Fazekas Mihály nevezte így,

a falu pedig Nagyhegyes. 1952. januárjának első napjaival kezdödőtt el

önálló élete. Nagyhegyes az Alfőldön helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén,

a Hajdúság dél-nyugati határán, a Keleti-főcsatorna mellett, Debrecen, Balmazújváros,

Hajdúszoboszló városok által határolt környezetben. A település ártéri síkságon, a

tengerszínt felett 87-110 m közötti magasságban fekszik.

Nagyhegyes elődjének Hegyes, Hegyesegyháza néven jegyzett templomos falu volt.

Ez a vidék a honfoglaló magyaroknak jó szálláshelyet kínált, mely alkalmas volt halászó,

állatokat legeltető törzsek megtelepedésére. A tatárjárás idején /1241-1242/ elpusztult.

Nagyjából a XIII.-XIV.század fordulóján történt újratelepítéssel kezdődik Nagyhegyes

előtörténetének újabb korszaka. Hegyesegyháza 1594-ben a tizenöt éves háború

idején pusztult el véglegesen. A települést megsemmisítő háború, az 1606-os

zsitvatoroki békével ért véget. Teltek az évek, évtizedek, de az egykori falu nem

épült újjá.Ennek a tájnak az életében akkor kezdődött el az a korszak,amelyet

úgy neveznek " a debreceni tanyavilág". 1949. januárjában sor került egy

felmérésre, hogy milyen feltételei vannak a nagyhegyesi tanyaközpont

létrehozásának, majd községgé alakításának.

Ez 1952-ben meg is történt Magyarországon az ezredfordulóig feltárt kereken 7000

kútból, 3500 esik az Alföldre. Nagyhegyes egész területének talajszíne alatt, nagy

szénhidrogéntelep helyezkedik el, egymás alatt 670-1210 méter közötti mélységben.

1958-59-ben sikerült ezt a gázmezőt megtalálni. Addig elképzelhetetlen volt, hogy akár

csak 1 miliárd köbméter gáz legyen valahol, itt pedig 33 miliárd köbméterre becsülték a

készletet. A statisztika szerint minden ötvenedik termelő kútra jutott egy kitörés. Az

Alföldön azért nagyobb számban, az itteni laza talajszerkezet miatt. Itt Nagyhegyesen,

1961. augusztusában, a Hajdúszoboszló 36-os kút kitörése volt az egyik legnagyobb.

GÁZKITÖRÉS - KRÁTER-TÓ keletkezése:

Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik

a történtekre: A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felső

mészkő rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is

iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú

iszaposzlop, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévő

gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdödött. Amikor a kút megmozdulást

a fúrómester jelentette, előszőr a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt

elegendő. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes

szelvényű kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszolag

rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami

egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belőle.

Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett.

A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett,

amely rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri

bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, kőzettömbök

repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitűztünk egy

fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefurással segítsünk az elfojtásban, amikor a

levegőbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást,

hogy a vízes rétegből megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap

zagy folytotta el a kitörést. A kitörés helyén több mint 200 méter átmérőjű és igen mély

krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek",

amelyen dús növényzet fejlődött.

A tó körül és a "földsánc" tetején séta útat alakítottak ki, padokkal. A bejárat mellett

az emlékhelytől jobbra és balra szalonnasütő helyet hoztak létre, ahol bográcsozni

grillezni is lehet. Mindehol szemeteseket raktak ki.

Forrásirodalom: Gazda László: Nagyhegyes falukönyve